2014. július 31., csütörtök

Notre Dame piac Versailles-ban


Hamarosan a 21 km-re fekvő  Párizs felé vesszük az irányt, de addig is még elidőzünk Versailles-ban egy kicsit. Hangulatos elővárosban romantikus andalgás közben rábukkanhatunk egy autentikus francia piacra. A vásárok, piacok szerelemese vagyok. mint a blogon már láthattátok többször is a beszámolókat. A szögletes Notre Dame téren elhelyezkedő négy különálló "L" alakú épületből áll maga a fedett piac. Ezeket 1841-ben építették. Egyik épületből a másikba könnyedén átjuthatunk. A kültéri kirakodás a szabad placcon történik. Itt már vegyes az áru felhozatal táskák, ruhák, háztartáshoz szükséges eszközök mind-mind megtalálhatók. Már a 17. századtól tartottak itt helyi vásárokat, erről a Napkirály dokumentumaiban is említést tesznek.

Cím: Versailles, Notre Dame tér
Nyitva a beltéri piac: Keddtől szombatig 7:00-19:30, vasárnap 7-14 h között

Négy különböző névvel ellátott épületből áll a piac. Bármelyikbe bemehetünk. Az egyikben tengeri herkentyűket árulnak, a másikban a nagy tételben vásárlók szerezhetik be a hozzávalókat, a harmadikban sajtok és egyéb finomságok kaphatók, a negyedikben túlnyomóan hentesek kínálják portékáikat.


Sajtok! Ha valaki Franciaország felé veszi az irányt, akkor biztosan nem hagyja ki az ízletes borokat és a különlegesebbnél különlegesebb sajtokat. 
Mi olyanok vagyunk, mint a kisegerek, ha sajtról van szó. Egészséges keretek között a lehető legtöbbet kipróbáltuk. Ezen a piacon is megtámadtunk egy óriási sajtos pultot. Fecóm az érett sajtokra teszi le a voksát. Kérdezte az eladótól, hogy van-e ilyesmi nála. Természetesen volt. Először kóstolót kaptunk, majd dönthettünk, hogy melyiket visszük el. Nagyon kedvesek és közvetlenek voltak velünk az árusok. Egy sajtárusnál minimum 50 különböző termékre bukkanhatunk. Itt például vajat, tejet is beszerezhettünk. Már messziről látni lehet a Fromagerie vagyis sajtos feliratot. Megéri venni néhány különlegességet. Faszenes, diós, érett félkemény változatok kerültek a kedvenceink közé. Egy kis gyümölccsel falatoztunk az egyik padon a szerzeményekből és élveztük az utca nyüzsgő életét.

 Megígértem, ha következő alkalommal Párizsba megyünk, mindenképpen apartmant bérelünk és nem hotelba megyünk. A temérdek tengeri herkentyűt ki kell próbálni! Nincs mese. Friss áru pihent a jéggel teli pultokon. Olykor kedvezőbb áron, mint hazánkban. Nyers tengeri herkentyűk és halak mellett félkész vagy éppen kész termékeket is vásárolhattunk. Például ez a töltött homár a lenti képen megér egy misét, de előkészített csiga, halterrine és még sok más várja az éhes embereket a pultban.


Ezen a piacon kétféle hentest találtunk. Az egyik, aki marha-, sertés- vagy birkahúst kínált (vagyis a vörös húsokat), a másik pedig kizárólag a szárnyasokkal látta el a vevőket. 
Ami feltűnt, hogy a hentesek igazán magas szinten űzik mesterségüket. Gyönyörűen előkészített göngyölt húsok, nyársak, pácolt vagy érlelt portékák pihentek a pultban. Még arra is figyeltek, hogy egy kis zöldség díszítés is legyen a makulátlanul tiszta hűtőben. Több helyen elkaptam, amikor éppen pácolt nyársakat készítenek vagy éppen csontoznak a hentesek. Sajnos itthon legtöbbször csak a kulisszák mögött zajlik a munka. Pedig nem csak látványos, hanem valóban látja az ember, hogy mit vásárol.  


A szárnyasokat árusítóknál sötét lábú bresse-i csirke, normál házi tyúk, fürj, galamb, kacsa is kapható. Egy kis érdekesség. Mindegyik baromfinál a fej is rajta van a testen. Kompletten kapjuk meg a húst. Itt is nagyon tetszettek az előre elkészített nyársak, sertéshálóba tekert csirkemell, kolbászkák, különféle pástétomok. Igazi ízkavalkád. A rotisserieknél vagyis a pecsenyesütőknél bármikor vehetünk egy adag szaftos sült csirkét, olykor galambot vagy fürjet is.
Egy következő pulthoz továbbállva csupa finomságra lelünk. Reggelire vagy éppen előételként sonkák tömkelege, szárított szalámik, tésztaburokba csomagolt pástétomok állnak az éhes vásárlók rendelkezésére. Az én kedvencem a millefeuille volt, mely sonkából és mozzarellából rétegezett "szendvicsként" árultak. Ötletnek sem rossz.
Mindezek mellett számtalan finomságra bukkanhat az ember ezen a piacon. Fűszerek, aszalt gyümölcsök, sózott halak, saláták, borok, quiche-ek (gazdagon megtöltött piték), sütemények sorakoznak a pultokban. Ami szembetűnő volt számomra, hogy sok esetben hasonló árakon lehetett vásárolni, mint itthon. Habár a hazai fizetések még a lába nyomába sem ér a francia béreknek. A minőség pedig kifogástalan.
 A zöldségeknél minden zöldség és gyümölcs gusztusos. Nem kell válogatni a hibásak közül. Valóban minőségi árut kapunk a pénzünkért. Salátából is vásárolhatunk, akár vegyesen is.

Még több fotót a linkre kattintva találtok erről a hangulatos piacról!


További piacok Versailles-ban: 



- Saint Louis piac: termelői piac minden vasárnap reggel

Cím: Place de la Cathédrale Saint-Louis .

Nyitva: 7:30 a.m. to 1:30 p.m.

- Jussieu-Montreuil piac:

Cím:Rue Claude Debussy

Nyitva:Vasárnap 7:00-13:30-ig 

- Porchefontaine piac:

Cím: Lamôme tér

Nyitva: Szerda és szombat 7:00-13:30-ig 

- Virágpiac:

Cím: Avenue de Saint-Cloud.

Nyitva: Kedd, péntek, szombat egész nap, vasárnap reggel


Bővebben itt olvashattok Versailles-ról és nevezetességeiről. Egy igen részletes oldal angol nyelven: http://www.versailles-tourisme.com/en/discoveries/tours-and-places-to-explore/versailles-markets.html

2014. július 30., szerda

A király konyhakertje Versaillesben - Le Poteger du roi


A gasztrotúránkat már jó előre megterveztem. Vadásztam a különlegességeket külföldi oldalak százain. Kaptam kedves ismerősöktől is tippeket és így jött létre a mi kis kalandunk. Első lépésben egy versailles-i kiruccanásra invitállak benneteket. Ha a versailles-i kastély felé indultok, még a nevezetesség meglátogatása előtt ejtsetek útba néhány főbb állomást a városkában. Az egyik kihagyhatatlan hely itt a piac, a másik pedig a Király konyhakertje. Az utóbbiban tettünk egy kellemes sétát. A legfőbb információkkal indítok és utána mesélek egy kicsit.

Név: Le Potager du Roi - kert és a bolt
Cím: 78000 Versailles 10 rue du Maréchal-Joffre 
Telefonszám: +33 039246262
Weboldal: http://www.potager-du-roi.fr/site/potager/
Nyitva: Áprilistól októberig, keddtől vasárnapig 10 - 18 óra között
Jegyár:  Hétköznap felnőtt 4,5 EUR, hétvégén és szünnapon 6,5 EUR, gyerekeknek ingyenes 12 éves korig.
Térkép a környékről.

Alapvetően könnyen elérhető a kert. Viszont nekünk kilométer hiányunk volt és tettünk néhány kört a környéken. Verőfényes napsütésben léptünk be egy könyves-zöldséges boltnak látszó helyre.  A boltban lévő hölgy roppant készséges volt. Beszélt angolul, rögtön a jegyeteket is megvehettük és egy kis ismertető anyagot is átadott. Megjegyezte, reméli, hogy van nálunk egy nagy palack jéghideg víz, mivel ilyenkor őrülten meleg van a kertben. Megkérdeztem, hogy készíthetek-e néhány fotót az üzletről és természetesen igen volt a válasz.

Kertészetről, növénytermesztésről szóló könyvek hada várta a vásárlókat. Emellett a kertből származó zöldségek és gyümölcsök közül válogathatnak az emberek. Többféle burgonya, színes salátaválogatás, cukkinik, bébirépák és még számtalan különlegesség közül lehet csemegézni. A boltban helyi termésből főzött lekvárok, szörpök és levendulás sütemények sorakoznak a takaros kis polcokon. Egyszerű és látványos! 

 A terepszemle után a belső ajtón keresztül a kertbe jutottunk. Jean-Baptiste de La Quintine eredetileg jogásznak készülő Olaszországban tanult kertész - tervező ötletei alapján létrehozták 1678 és 1683 között a 9 hektáros Királyi Konyhakertet. A francia kertészet mesterművének tartották ezt a kertet. Központi részén egy szökőkút található és köré építették a  négyszögletű részeket. 
Az évek során a terület és a növények szépsége kissé megkopott. 1873-ban jelentős rekonstrukción esett át ez a szépség. A világörökség részévé választották a versailles-i kastéllyal együtt a Le Poteger du roi-t is. 
A képen látható szökőkút Jean-Baptiste de La Quintinie emlékére készült. A kertet bebarangoló csoportok találkozási pontja.



A XVII. században már nagy kultúrája volt a kertművelésnek. Nicolas de Bonnefons kertész által született az első könyv ebben az időben. Le jardinier françois címmel a fák ápolásáról, a fűszernövények termesztéséről és a gyümölcsök elrakásáról tartósításáról is írt. 
Lenyűgözőnek találtam a napjainkban is működő kertet. Többféle talajtakarási ötletet, kertművelési praktikát láthattunk. Ezeket a mi kertünkben is hasznosítani fogom.
10 kertész és számtalan idénymunkás felelős a kert szépségéért. Körülbelül 450 fajta gyümölcsöt és 400 fajta zöldséget termesztenek egész évben. A munkák mindig áprilistól októberig tartanak. A kertészek különböző részlegekért felelősek. Van aki a zöldségek vetéséről gondoskodik, van olyan aki a fák metszéséért felelős. Vegyszermentesen, csak organikus szerekkel óvják meg a kertben található növényeket.

 A kertet egy többfunkciós magas fal veszi körül. Például almafákat futtattak fel rá és azok gyönyörű gyümölcsökkel örvendeztetik meg az embereket. Továbbá a hőmérséklet szabályozásában is része van, mint megtudtuk. 60 fajta gyümölcsfát láthatunk a kert szinte minden pontján. Egy kis táblácskán olvasható a hivatalos megnevezése. 30 tonna gyümölcsöt és 20 tonna zöldséget tudnak leszüretelni évente a kertből. 

A területet 27 részre osztották fel, melyek az érdeklődők előtt nyitva áll. Néhányat említek közülük: történelmi dinnyés kert, 1860-as évektől működő üvegházak, különböző nevű teraszok, a király kapuja, a fűszeres kert, komposztáló rész, tanulók kertje...

Fantasztikus élményben lehet részünk, ha belépünk ide. Igény esetén még kertészeti órákon is elsajátíthatjuk a praktikákat. Érdekes túra volt.



Még több fotó itt található!

2014. július 29., kedd

Párizsi gasztrokaland indul - UTAZÁS


Belecsapok a lecsóba. Több, mint fél évnyi várakozás, spórolás, önálló szervezés után beindult a gépezet. A múlt hét elején Párizs felé vettük az irányt. Az egyik legnagyobb kalandban volt részünk. 
Kicsit féltem, mert emailben és telefonon nem voltak valami készségesek a francia ügyintézők, de végül minden kisimult és pozitívan csalódtam a helyiekben. Szeretném megosztani Veletek az utunk során begyűjtött tapasztalatainkat, ötleteinket. Így ti is a részesei lehettek ennek a nagy kalandnak. Sőt még egy kis játékkal is megleplek benneteket, de erről majd később mesélek. 

Utazás Párizsba
Több opció merült fel utazás terén. Mi az első kettő kombinációját választottuk.
  • REPÜLŐ
Néhány társaság ajánlatából csemegéztünk. Az AirFrance járatai horror összegért szállítják az utasokat, de van egy "kistestvére" a Transavia.  Megbízható és olcsó. Körülbelül 27 000 Ft/Fő a jegyár. A kézipoggyász 10 kg-ig ingyenes. A feladott csomagokért súlyhatáronként kellett fizetni. 2,5 óra alatt Párizsba érkeztünk.
  • BUSZ
Kb. 29 000 Ft/Fő jegyárral kell számolni. 20 kg-os csomagért és 1 kézipoggyászért nem kell fizetni. De ha több a súly, akkor sem nézik szigorúan. Nincs csomagátvizslatás, így annyi mindent hozhattok haza, amennyit csak szeretnétek. Az utóbbi indok miatt választottuk a hazaútra. Az Eurolines közvetlen járatán borzalmas 22 órát töltöttünk el. Soha többet nem választjuk. Volt már sok és hosszú buszos utunk, de két ilyen csapnivaló sofőrrel még nem találkoztam. Inkább hozzatok haza kevesebb meglepetést, apróságot, de válasszátok az olcsóbb és gyorsabb repülőt.
  • VONAT
Kétszer jártunk a Nyugati pályaudvaron. Nem tudtak felvilágosítást adni és jegyet sem. MAGYARORSZÁG! Pedig 17 000 Forintos jegyárával  a legjobb ajánlat lett volna. Majd a Keleti pályaudvarra irányítottak bennünket, ahol már 45 000 Ft-os jegyárat mondtak. Sajnos a vonatos utazás leszervezése igen komplikált itthonról.
  • AUTÓ
Ha több ember utazik együtt, akkor megéri. De szükséges némi gyakorlat.  Ausztria, Németország, Franciaország vonalon el lehet jutni Párizsba. 

  • REPTÉRRŐL PÁRIZSBA
Mi a Transavia járatával az Orlyra érkeztünk.
Az Orlyval gyorsvasúttal 6-8 perc alatt a Antony RER B megállójánál találjuk magunkat, ahonnan már egyszerűen be tudjuk venni a várost. 
Orlyval jegy ár: 9 EUR/fő 
+ RER és metrójáratokra 90 percig használható T+ jegy 1,7 EUR.
Ha 10 db-os gyűjtőjegyet vásároltok, akkor egy darab 1,37 EUR. 
Viszont a kiválasztott hotelek már 15-18 EUR/főtől intéznek a reptérről transzfert is. Megfontolandó. Ezt érdemes előre leegyeztetni. Sajnos mi is csak utólag tudtuk meg ezt az információt. 


  • KÖZLEKEDÉS PÁRIZSBAN
A francia fővárosba érve a helyi közlekedést kiismerni nem olyan nehéz. 5 RER vonal (gyors vasút) segítségével akár Versailles-ba, de a peremkerületekre is eljuthatunk. A várost további 14 metróvonal hálózza be. A metró hálózat segítségével pillanatok alatt elérünk A-ból B-be. Tudni kell Párizs méretéről, hogy kb. harmad része Budapestnek, így könnyen megközelíthető sok-sok nevezetesség gyalog is. A metró megállók sűrűn behálózzák a várost, így séta közben legrosszabb esetben is 5 percen belül rábukkanunk egyre. 

Jegyárak: 
Amit megtapasztaltunk és leszögezhetünk, hogy a gyűjtő jeggyel utazni igen gazdaságos. Sokkal jobban kijön az ember vele, mint különféle zóna jegyekkel vagy Paris Visite Passokkal. 
10 db-os T+-os gyűjtőjegyet érdemes venni, melynek ára 13,7 EUR. Ennek a francia neve a Carnet. Ha így kéritek megértik, de 10 db jegy esetén is ilyen kis csomagot kaptok lefóliázva. 
1 jegy érvényesítésekor 90 percen át átszállásokkal együtt használhatjátok a metrót és a RER-t. A T+ jeggyel a külső kerületekbe, reptérre is eljuttok. 
Párizsban az egyik legnagyobb csomópont a Chatelet. Piszok meleg van itt lent, de számtalan vonal keresztezi egymást. Mi nap, mint nap itt jártunk.

A föld felett METRO táblácskák jelzik a lejárót. Viszont fent még nem minden esetben derül, ki hogy melyik vonal fut éppen alattunk. Nagy segítség lehet az okostelefonokra letölthető Franciaország térkép, melyen tartalmazza a párizsi tömegközlekedési útvonalakat is.

 Az alagutak a metrónál igazán színes forgatagot tárnak elénk. Zenészek, újságárusok, zöldségesek is képviseltetik magukat. Ilyen kapukon keresztül mehetünk le a metróhoz a folyton rohanó franciák között. A jegyet csak be kell dugni az előttünk lévő kis helyre és a szerkezet tetején érvényesítve jön ki. A forgókapu és az ajtó is kinyílik. Ugyanazzal a jeggyel 90 percen keresztül bármelyik másik vonalra átszállhatunk, csak újra érvényesíteni kell. 

 A metrómegállókról tudni kell, hogy rendezettek, tiszták. Nem budapesti színvonal. A metrón sem hagynak semmiféle szemetet. Ha mégis, akkor az emberek felveszik és kidobják. Ezt számtalanszor láttam. Amikor egy végállomásra beér egy-egy jármű, akkor mennek felseperni. Hajnalban javítják a burkolatokat, tisztítják a táblákat, törölgetik át a székeket, falakat. Meglepő volt a pesti hozzáálláshoz képest.
 
 Mindig a fejünk fölé kell nézni. A táblákból meg tudjuk állapítani, hogy melyik metró vonal felé vehetjük az irányt, hová csatlakozhatunk be. A SORTIE felirat pedig a kijáratot jelöli.
  • TAXI
Ha zöld a taxi felirat, akkor szabad, ha pedig piros akkor foglalt a jármű. De ez egyértelmű. Vannak taxi állomások, ahol sorban várakoznak a járművek. Csak oda kell menni és meg kell egyezni a taxissal. Jó ha előre beszélünk a díjról, így nagy meglepetés nem érhet senkit. Kb. 10 EUR-ba kerül egy 6 km-es útszakasz hétköznap. Vasárnap a duplájával, vagyis 20 EUR-val kell számolni a pihenőnap miatt. A metró zárása után éjjel 1 óra körül már nagyon nehéz szabad autót fogni, mert szinte mindenki így jut haza. A taxit csak le kell inteni és máris mehetünk, amerre szeretnénk.

  • KERÉKPÁR 
Párizsban szinte egymást érik a kerékpár kölcsönző automaták. Kényelmes, kosárral felszerelt járgányok várják a biciklizni szeretőket. 1 vagy 7 napos jegyet vásárolhatunk a helyben található automatáknál, melyek éjjel-nappal az emberek rendelkezésére állnak. Az első 30 perc ingyenes, utána 30 percenként 1 Eurót vonnak le.  Viszont nagyon oda kell figyelni közlekedéskor, mert könnyen baleset lehet a vége a párizsi szabadon értelmezett közlekedésben.
















  • GYALOG
Párizs alapterülete relatív kicsi. A belvárosban gyalog kényelmesen elérhető minden nevezetesség. Így lát az ember a lehető legtöbbet a helyi életből. Mi ezt preferáltuk. Nekünk olyan jól sikerült ez a kis kalandozás, hogy első napon egy 14 km-es túrát tettünk :-) El lehet andalogni a festői kis utcákban, a Szajna parton, a nagyobbacska tereken. Ha megunjuk a nagy sétákat, akkor biztosan rövid időn belül egy metró megállóra bukkanunk, amivel már elérhetjük a nagyobb csomópontokat, kiszemelt helyeket.  

Szépen kiveséztem az utazás és közlekedés témát. Remélem hasznos információkkal szolgálhatok a nagy kaland előtt állóknak!

2014. július 28., hétfő

A francia gasztronómia


Egy ideje szeretnék megismerkedni a gasztronómia csúcsával, a világörökség részévé választott francia konyhával. Ez minden kulináris élvezet alfája és omegája. Radikális változás a magyar konyhához képest, számtalan frenetikus ízélménnyel, minőségi alapanyaggal. NEM a fine dining vonalat szerettem volna megismerni - ezt inkább későbbre hagyom - hanem az átlag ember konyhájától kezdve egészen a profi főzőiskola kapujáig jártam be az elmúlt 1 hét alatt az utat.
Gasztrotúrát terveztünk, természetesen számtalan nevezetesség meglátogatásával együtt. Így sikerült jó néhány különlegességet, apró rejtett üzletet felfedezni. Mivel Julia Child konyhájának elkötelezett híve vagyok, így egyértelmű volt, hogy egy Julia Child túrát is végigjárunk. De élménybeszámolóval egy kicsit később örvendeztetlek meg benneteket.

  • FRANCIA ÉTELEK ÉS ÉTKEZÉSEK
Napjainkra rengeteg hatás érte a francia konyhát.
Reggeli általában tejeskávéból és croissantból áll, melyre vaj, dzsem vagy méz kerül.
Az ebéd előételből, hús és köret kettőséből és végül desszertből tevődik össze. De a rohanó fiatalok csak egy szendvicset vagy éppen salátát esznek.
A vacsora a legjelentősebb étkezés, mely során könnyű fogásokat szolgálnak fel. Inkább kóstolgatós, mindenből egy kicsit jellegű az étkezés.
A vacsorát egy kis sajttal és gyümölccsel zárják le. A borok fontos részeik az étkezéseknek.  Mindig tökéletes hőfokon az ízben legjobban passzolót választják.
Fűszerek közül a leggyakrabban kakukkfüvet, tárkonyt, petrezselymet, bazsalikomot és babérlevelet használnak. 
Alapelv szinte minden esetben, hogy jó minőségű vajat és tejszínt adnak az ételekhez. 
Húsok terén népszerűek a szárnyasok, marhahús, halak és tenger gyümölcsei. Nem sütik túl az ételeket. Hagyják érvényesülni az igazi ízeket.



Most ismerjük meg a FRANCIA GASZTRONÓMIA TÖRTÉNETÉT: 

"A konyha Franciaország számára nem egyszerűen egy történelmi hagyománnyal rendelkező terület, hanem az ország termékeinek, kézművestudásának és kulturális hatásának is egyik legtökéletesebb kifejeződése" - így üdvözölte Francois Fillon kormányfő az UNESCO döntését 2010-ben, amikor a francia gasztronómiát a szellemi világörökség részévé választották.  

  • ÓKOR
A francia konyha kialakulásának kezdete az ókorra vezethető vissza. Gallia a Római Birodalom része volt. Ezekből az időkből már vannak források arról, hogy milyen jó minőségű zöldségek és gyümölcsök teremnek ezen a vidéken. A gallok a rómaiaktól megtanulták az akkor ismert alapvető főzési, sütési technikákat és az alapanyagok felhasználását. 
  • KÖZÉPKOR
A koszos, betegségektől tarkított középkor a jó adottságokkal rendelkező, alapanyagokban gazdag francia gasztronómiára is rányomta a bélyegét. Mindent agyonsütöttek, hogy így sterilizálják az ételeket, fűszert tömkelegével használtak, hogy azok gyógyhatása érvényesüljön és elnyomja ez esetleges kellemetlen ízeket. Fertőzött víz helyett pedig bort ittak, ha néha nem is voltak olyan kiváló minőségűek. Konyhai praktikákkal próbálták átvészelni a sötét középkort. A városi lakosságnak konyha híján kevésbé voltak lehetőségeik ilyesmire. Így a helybéli pékségekbe (boulangerie) és pecsenyesütőkhöz (rotisserie) vitték az ételeket elkészíttetni. Így alapozták meg a máig tartó népszerűségüket ezek a szolgáltatók. Amerika felfedezésekor 1492-ben Európába is számtalan új zöldség, gyümölcs áramlott be (burgonya, kukorica, paradicsom...), melyek változatosabb és egészségesebb étrendet biztosítottak. 
  • 16. SZÁZAD - MEDICI KATALIN KORA
Egy újabb mérföldkő a francia konyhaművészet kialakulása terén. II. Henrik francia király 1533. október 28-án házasságot kötött az akkor 14 éves olasz származású Medici Katalinnal. Ismét az olaszok segítettek a francia konyha reformációjában. Firenzei szakácsokat vitt magával az újdonsült francia királyné új otthonába. Ők már a kifinomultabb reneszánsz kori konyhát képviselték. Megtanították az asztali kultúra minden praktikáját az akkori nemességnek. Használtak fokhagymát, szarvasgombát, olívaolajat... Így szépen átszivárogtak a francia gasztronómia berkeibe. Az itáliai hatásnak köszönhető a vajas/leveles tészták meghonosítása és a felfújtak készítése. Két Medici Katalinnal utazó olasz szakácsot mindenképpen meg kell említeni. Az egyik Panterelli, akihez az égetett tészták megalkotása kapcsolódik és a mázzal megkent süteményei, amely paté Panterelli néven vált híressé. Ruggeri pedig a fagylaltot honosította meg.


  • 17 - 18. SZÁZAD - XIV.  LAJOS NAPKIRÁLY URALKODÁSA

François Pierre de la Varenne, Dijonban született séf tette le a francia gasztronómia egyik alappillérét. Megjelentette 1652-ben
XIV. Lajos asztala Versaillesben
Le Cuisinier Francois című szakácskönyvét, melyben már betűrendben álltak a receptek és az ételek igazi ízének kiemelésén ügyködött a középkori sémával ellentétben. Liszttel és vajjal ő sűrítette először ételeit. 
A nők már részesei lehettek a nagy vacsoráknak, a kulturált étkezéseknek. Ebben az időben teljesedett ki igazán a cukrász szakma és a kifinomultabb fűszerek használata.Például a kakukkfű vagy a zsálya. Fényűző lakomákon vehettek részt a nemesek XIV. Lajos idejében. Ekkor már igényes ezüst evőeszközöket, porcelán tányérokat és edényeket használtak. Túlnyomórészt a pazarlás volt a jellemző. Ebben az időben vált gyakorlattá az ételek meghatározó sorrendben való felszolgálása. Spárga, brokkoli, karfiol is ekkor vált ismertté a konyhában. Lassabb főzési és sütési metódusok váltották fel a korábbiakat. 
Párizs elválaszthatatlan jelképei a kávézók. XIV. Lajos 1644-ben kóstolta az első kávéját és már 1672-ben a saint german-i piacon bárki ihatta. Procope kávézót - egyik leghíresebb - 1686-ban nyitották meg a nagyközönség számára. A sikert látva gomba módra kezdtek szaporodni ezek a helyek. A piacok is igen nagy népszerűségnek örvendtek. A legrégebbi, még ma is működő piacot Marché des Enfants Rouges-t 1628-ban alapították. Akkoriban a termékpaletta még nem volt olyan színes, de itt beszerezhette bárki a főzéshez szükséges alapvető alapanyagokat. 

  • 18 -19. SZÁZAD - FRANCIA FORRADALOM UTÁN
1789-ben a francia forradalom időszakában véget vetettek az ésszerűtlen dőzsölésnek és a néphez is már sokkal többféle zöldség, gyümölcs és fűszer jutott el. A forradalom után az arisztokráciát szolgáló séfek, már önálló éttermeket nyitottak, így a módosabb polgári réteghez is eljutott a zárt ajtók mögötti úri lakoma. 
 Marie-Antoine Careme a kor egyik legjelentősebb cukrásza és séfje. Építészeti elemeket kombinált a kulináris műremekekbe és az ízek tökéletes párosítására is nagy figyelmet fordított.
L’Art de la cuisine au dix-neuvieme siecle (A 19. század konyhaművészete; 1833) és Le Pătissier royalparisien (A párizsi királyi sütőmester; 1815). Menütervek, gasztrotörténelem és sok száz recept van ezekben a könyvekben. Érdekesség: a szakácssapka kitalálása Careme nevéhez fűződik.
1850-ben Urbain Dubois – Caréme tanítványa – és Emile Bernárd megírták a La Cuisine classiqe könyvet. Klasszikus konyha alapkövetelményeit foglalták össze. Vajjal való főzés, szárnyas és halételek mesterei. 
1895-ben a szakácsokat képző Le Cordon Bleu iskola megnyitotta kapuit.


  • 20.SZÁZAD ÉS NAPJAINK
Főbb mérföldköveket és meghatározó személyeket foglalom össze Nektek. A 20. században a letisztultság megalkotása, az eddig megszerzett tudás rendszerezése volt a cél a francia gasztronómiában.
A világhírű Larusse Gastronimiq lexikont Prosper Montagné festőből lett szakács írta 1938-ban. Tökéletes összefoglalása a francia konyhaművészet technikáinak. 
Meg kell említeni Auguste Escoffier nevét is. Felfrissítette a francia főzési eljárásokat, a ételek dekorálását leegyszerűsítette, a konyhai folyamatokat részegységekre/csoportokra osztotta a hatékonyság jegyében. A magas színvonalú konyhaművészet (Haute cuisine) képviselője volt. Rendet  tett a zűrzavaros gasztronómiai világban. Az étlapon is meghatározott sorrendben tüntette fel az ételeket és azokat ennek alapján szolgálta fel. Előétel, főétel, desszert csoportokat különböztetett meg. Escoffier és César Ritz 1898-ban nyitotta meg a Ritz Hotelt Párizsban.
"1904-ben és 1912-ben Escoffiert felkérte egy gőzhajótársaság a Hamburg és Amerika közti vonalak gőzhajóinak konyhájának megtervezéséhez és működtetéséhez. A második úton maga II. Vilmos gratulált neki, ezekkel a szavakkal: „Én vagyok Németország császára, azonban te a séfek császára vagy.”
 Nouvelle Cuisine, vagyis az új konyha megalapítása 1950-es évekre tehető. Escoffier szigorú szabályrendszerét félretették és könnyedebb, imporvizatívabb irányvonalat állítottak fel.
Az ételek adagjai csökkentek, de a tálalást művészi szintre emelték. 
Henri Gault és Christian Millau gasztronómiai szerzőpáros megalkotta a Gault Millau kalauzt. Ezzel az évente megjelenő kiadvánnyal az éttermeket szigorú pontrendszer alapján minősítették.
A modern francia konyha Paul Bocuse szakácsikon nevével napjainkra összenőtt. Ő a mai nouvelle cuisine igazi úttörője és számtalan szakács mestere, tanítója. 
 Forrás részben: Wikipedia  


2014. július 10., csütörtök

Palócleves Gundel módra


Már korábban meséltem Nektek arról, hogy Nógrád megyében hagytam a szívem egy darabkáját. A táj szépsége mellet a hely gasztronómiája is elvarázsolt. Például innen szerzem be rendszeresen a minőségi vadhúst, ide járunk horgászni, pihenni, remélhetőleg itt fogok először vadászni ha az égiek is úgy akarják... Kicsit megszállottak lettünk :-) Egyszer venni fogunk errefelé egy takaros kis parasztházat és ide vonulunk majd el a világ elől :-)
Apropó gasztronómia. Nem autentikus étel, de ezzel a vidékkel összenőtt a palócleves fogalma és minden kis étteremben, fogadóban és csárdában szerepel az étlapon. Ennek a fogásnak még nagy múltú története is van. Olvassátok el az ízletes fogás mellé ezt a kis történetet.

A Bajorországból származó Gundel Jánost nevéhez fűződik a palócleves megalkotása. 1857-ben vándorolt Magyarországra és vendéglátással kezdett foglalkozni. Ferenc József koronázásakor már ő szervezte az ünnepi vacsorát. Rá két évre 1869-ben megnyitotta első saját éttermét.
Sikeres vendéglátóhelyet üzemeltetett, ahová az akkori közélet prominens alakjai örömmel jártak. Néhány állandó vendég közülük: Mikszáth Kálmán a nagy palóc, Tisza Kálmán, Jókai Mór, Lotz Károly...
Többféle történetet olvashatunk a palócleves megszületéséről. Egyik szóbeszéd azt állítja, hogy maga Mikszáth Kálmán kérte, hogy alkosson valami kedvére valót Gundel János. 
Más források szerint az István főherceg szállóban található Mikszáth szoba 1894-es avatására készült ez a leves. De vannak olyanok is, akik azt állítják, hogy a nagy palóc születésnapjára főzték az ízletes és tartalmas ételt.

"Gundel János mindenesetre nagyszerű fogást alkotott: zöldbabos, krumplis ürülevest, tejföllel habarva, kaporral meghintve. Ha lehet hinni a legendáknak az avatás alkalmával Mikszáthnak annyira ízlett – a menükártyán már palóclevesként aposztrofált - étel, hogy azon nyomban két tányérral is szedett magának, s nem csupán udvariasságból."



 

Elkészítési idő: 1 óra
Hozzávalók 4 személyre:
30 dkg sertéscomb (az igazihoz birkahúst használjatok)
30 dkg zöldbab
30 dkg burgonya
15 dkg sárgarépa
1 nagy fej vöröshagyma
2 dkg disznózsír
4 gerezd fokhagyma
2 ek. őrölt édes paprika
1 csokor friss kapor
1/2 tk. só
víz
2 ek. liszt
2 dl tejföl





  • A zöldségeket megtisztítjuk. A vöröshagymát apróra felkockázzuk, a babot 2-3 cm-es darabokra vágjuk, a sárgarépát felkarikázzuk, a krumplit kockára vágjuk. 
  • A húst is feldaraboljuk kb. 2x2 cm-es darabokra. 
  • Egy nagy lábasba disznózsírt olvasztunk, erre rádobjuk a hagymát és a húst. 3-4 percig közepes lángos megpároljuk ezeket. Majd hozzáadjuk a többi zöldséget is. 
  • Sózzuk, kaprot 1/2 csokor kaprot aprítunk bele és a fokhagyma gerezdeket belereszeljük. Végül paprikával meghintjük és alaposan összekeverjük.
  • Annyi vizet öntsünk a nyers alapanyagokra, hogy ellepje az összes húst és zöldséget. Közepes lángon kb. 40 percig főzzük a levesünket. 
  • A lisztet és a tejfölt simára keverjük egy kis lével a levesből, majd szépen behabarjuk. 
  • A palóclevesünket további 10 percig főzzük és melegen, friss kaporral megszórva tálaljuk. 




2014. július 8., kedd

Paprikás lisztben sült keszeg és irdalás


A legolcsóbb, legértéktelenebb hal a keszeg vagy a kárász a törpeharcsa után. Mármint egy teljesítményorientált horgásznak :-) De egy háziasszonynak... húúúú átértékelődik az alapanyag rögtön. A hátrányos helyzetű halból, rögtön az éhes pocakok királyát faraghatunk. 

Elkészítési idő: 30 perc

Hozzávalók:
4 db tenyeres keszeg vagy kárász
3 kk. só
15 dkg liszt
5 dkg őrölt fűszerpaprika (édes)
1 tk őrölt fekete bors 
csipet szerecsendió
olaj vagy zsír a sütéshez

Mielőtt nekilátnánk a sütögetésnek, egy fontos műveletet meg kell ejtenünk.


     IRDALÁSRÓL RÖVIDEN:
    Szálkamentesítő akció indul. Az irdalást azért végezzük a halaknál, hogy kisülve bátran falatozhassuk az uszonyost és ne kelljen a szálkákat válogatni.
    A halat egy deszkára tesszük és egy  éles késsel 2-3 mm-ként bevagdossuk. A gerincnél kezdjük, de nem vágjuk át teljesen a húst. Hallani fogjuk, amikor a vékony szálkák roppannak. Utána álljunk is meg. :-) A faroktól az eltávolított fejrészig vágjuk be a halat mindkét oldalon.

    • Ha az irdalást befejeztük, akkor jöhet egy enyhe sózás.
    • Majd a lisztet, 1 kk. sót, a borsot, szerecsendiót és a paprikát összekeverjük. 
    • Utolsó előtti lépésként beleforgatjuk a halakat az ízesített panírunkba és óvatosan lerázzuk a felesleget. 
    • Bő FORRÓ zsírban vagy olajban ropogósra sütjük néhány perc alatt.
     Mit ajánlok a hal mellé? Egy pohár hűs rosét vagy egy gyöngyöző, hideg fröccsöt és egy nagyon jó kis társaságot :-) 




    2014. július 7., hétfő

    Vörösborban sült meggy


    A vörösborban sült meggyel már évek óta szemezek, de még eddig nem sikerült szorosabb barátságot kötni. Az idén ezen is sikerül változtatnom. Otthonról szép nagy adag meggyet kaptunk és nekiláttam a kimagozásnak. Bevallom, hogy egy idő után kicsit ráuntam a szöszmötölésre és Fecóm is besegített a magtalanító akcióba. Az alap recept Gesztenye vagyis Zsuzsi blogjáról származik. 
    De akinek az alapokat köszönhetjük Dalla Cucina igazából! Látogassatok el a blogjára és nézzétek meg, hogy hányan és hányféle módon készítettük már el ezt a fantasztikus receptet. 


    Hájas tésztából készítettem túrós-vörösborban sült meggyes csigákat. Elsődlegesen ehhez sütöttem ezt a csemege. 

    Elkészítés: kb. 2 óra
    Hozzávalók 2 db 1,5 dl-es üveghez. 

    50 dkg kimagozott meggy
    1 rúd vanília 
    10 ek. kristálycukor
    2 ek vaníliás cukor 
    3 dl száraz vörösbor

    Egy tepsibe öntjük a kimagozott meggyet. 
    Megszórjuk cukorral, vaníliás cukorral és alaposan összeforgatjuk. 
    Egy rúd vaníliát kettévágunk, a magokat kikaparjuk belőle a meggyre és a rudakat is hozzáadjuk. 
    Végül felöntjük 3 dl vörösborral az egészet. 
    Kb. 2 órán keresztül 3-as fokozaton sütjük fedetlenül. Néhányszor átkavarjuk (kb. 4x). 
    Én még forrón üvegekbe töltöttem a gyümölcsöket és lezártam azokat. 

    TIPP: Banán és vörösborban sült meggy kombináció igen veszélyes párosítás! Egyszerűen ellenállhatatlan süteményben, fagyiban vagy magában! Próbáljátok ki!

    2014. július 3., csütörtök

    Vándordíj - Liebster arward


    Vándordíjat kaptam méghozzá két kedves virtuális blogger barátnőtől! Köszönöm, hogy rám is gondoltatok lányok. Szívet-lelket melengető megtiszteltetés. A díj lényege, hogy az adományozó feltesz 4 kérdést, mely által jobban megismerheti a kedvenc bloggerét. Majd továbbadjuk az általunk oly kedvelt kuktáknak 
    Először is Hortobágyi Annának a Kakukkfű blog szerzőjének kérdésire válaszolok. Anna cukorbetegségéből adódóan ragadott fakanalat és ízletes ételek sokaságával kápráztatja el a diabétesztől szenvedőket és hála az égnek az egészséges főzni vágyókat. Rettentő jó recepteket készít! Csemegézzetek a blogjáról!
    Kakukkfű című blogot itt érhetitek el: http://kakukkfu-hortobagyianna.blogspot.hu
    1. Mi a kedvenc recepted a blogodról, és miért?
    Egyértelműen a hájas tészta, mely igazi családi örökség. Dédimről, Mamámra, majd Nénikémre és rám szállt. Remélem én is továbbadhatom majd a gyerekeimnek és az unokáimnak. A nosztalgiázós szálak mellett egyébként egy roppant jó recept, mely sokoldalúan hasznosítható!

    1. Kitől tanultad a legtöbbet a sütés- főzésről?
    Mindenképpen a családomtól tanultam és folyamatosan a mai napig tanulok. A családom férfi tagjai szabadtéren verhetetlenek a főzésben, a nők pedig a süteményekben és minden más ínycsiklandozó falatban! Anya tökéletes háztartást visz a mai napig. Gyerkőcként folyamatosan ott sündörögtem körülötte és testvéreim körül.

    1. Mi volt a legnagyobb konyhai baklövésed?
    Szénné égett csülök, mely az edénnyel együtt landolt a kukában 

    1. Mire vagy a legbüszkébb ami a blognak köszönhető?
    Az a számtalan kedves ember, akinek akár virtuálisan, akár húsvér találkozások alkalmával elnyerhettem a barátságát, ismeretségét. Megszámlálhatatlan pozitív visszajelzést kapok! Ezek az igazán nagy ajándékok.


    A másik díjat Varga Aninak köszönhetem! Olajbogyó blog szerzője egy fantasztikus, dinamikus fiatal anyuka, aki három gyönyörű gyerkőc és férje mindennapjait dobja fel mennyei főztjével. Nem ismer lehetetlent! Kreatív és rögtönző egyéniség a konyhában.
    Látogassatok el a blogjára: Olajbogyó http://vargaani.blogspot.hu
    • 1.Mi az ami megmozgatja a fantáziád? Mi inspirál areceptek megvalósításához vezető "ízes" úton?
    Ebben az esetben a végletek embere vagyok. Szeretek régi receptes könyvek megsárgult lapjai között kóborolni és átültetni a mai kor szellemére. Vagy napjaink kreatív külföldi szakácsai munkájából merítek ihletet.

    • 2. Ha lehetőséged adódna, mely ország ételeivel ismerkednél meg behatóban? Hol lennél kukta a nagy világban?
    Mindenképpen Franciaországra voksolnék. Én csak a világ gyomraként aposztrofálom ezt az országot. A gasztonómia alapjai innen származnak, a legújabb trendek itt lelhetőek fel elsőnek.

    • 3.Van kedvenc fűszered, fűszer-növényed, amit semmiképp sem hagynál ki, szinte egy ételből sem? :D
    A kakukkfű szinte minden ételbe belekerülne nálam legyen az hús vagy éppen desszert!

    • 4. Előfordult már veled az a gondolat, hogy feladod a blog írást?...ha igen mi/ki volt a mozgató rugó,hogy semmiképp sem tedd meg?
    Természetesen igen! Sok irigy és negatív ember megfordul ezekben a körökben. Még akkor is megtalálnak, ha nem hívod fel magadra a figyelmet. Korábban eltöprengtem egy-két pofon után, hogy valóban érdemes-e írni. Majd jött a kis közösség, aki követi a blog életét, mindennapjait és néhány kedves sorral túllendítettek a dolgok nehezén.
    • 5. Hétköznapi vagy inkább a multi kulturális irányvonalat képviseled ételeiddel,süteményeiddel?
    Mindenképpen hagyományos vonalat képviselek némi francia beütéssel és egy csipet molekuláris gasztronómiával.

    • 6.ha...tartanánk egy össznépi blogger workshopot, temivel/miben tudnál hozzá tenni a többiek sikeres,élménydús blogolásához?
    Mindenképpen a hagyományos süteményeket és a szabadtéri ételeket mutatnám be az én tálalásomban. Vagy francia ételek némi molekuláris gasztronómiával.

    • 7. Szívesen veszel részt játékokban, vagy csak 
    inkább a háttérből drukkolsz a többieknek?
    Szelektálva, de örömmel mérettetem meg magamat. A többi kedves versenyzőt pedig bármikor támogatom, ha minőségi versenyművekkel rukkolnak elő!

    Remélem egy picit jobban megismertetek ezen a néhány kérdésen keresztül! Köszönöm az elismerést a lányoknak! Mindenképpen a fenti két blog a kedvenceim közé tartozik. Olvasgassátok ezeket a virtuális receptfüzeteket és süssetek belőle finomakat!