2012. november 22., csütörtök

Szőlőlekvár és kistestvére a birsalmás

  
Az ősz utolsó ajándékait zsebelhettem be néhány héttel ezelőtt. A szőlőtőkéinken itt-ott megbújt egy-egy kósza fürt. Nagynéném előrelátó volt, isteni szőlő befőttet tett el a nyáron, én meg utolsó pillanatos SOS megoldással kitaláltam, hogy jó lenne szőlőlekvárt készíteni. 

Milyen jól tettem! A piacon még láttam néhány kóbor fürtöt és igazándiból a pirosas szőlőkből mesés lekvár készíthető, de


Hozzávalók szőlőlekvárhoz 1 db 2,5- 3 dl-es üveghez:

25 dkg szőlő
1 liter léhez 50 dkg cukor (lemért mennyiséghez csökkentve)
2 db szegfűszeg (elhagyható)


Hozzávalók birsalmás szőlőlekvárhoz 1 db 3 dl-es üveghez:
25 dkg szőlő
15 dkg birsalma
1 liter léhez 50 dkg cukor (lemért mennyiséghez csökkentve)

Az elkészítés rettentő egyszerű. Elég nagy szőlő dömping volt az idén a kertünkben, így lehetett sütni,  főzni, elrakni. Néhány megbújó fürtöt csak most vettem észre a huncut levélcsomók között, de mennyire nem bánom.

A metódus a következők szerint történik :-) 

  • Leszemezzük a szőlőnket és megmossuk.
  • Ezután egy krumplitörővel áttörjük a szemeket és az így kapott szőlőlevet leszűrjük és lemérjük. 
  • Minden liternyi léhez 50 dkg cukrot adunk. Természetesen ebben az esetben nem lesz ennyi. A kapott mennyiséghez viszonyítunk. A birsalmás változatba ilyenkor tesszük bele a meghámozott és vékonyra szeletelt birsalmát és együtt főzzük tovább.
  • 15 percre feltesszük alacsony lángra és szépen összefőzzük a két alapanyagot
  • A megmaradt szőlőhéjat egy tál vízbe tesszük és kiöblítjük. A magok és a szőlőhéj elválnak ilyenkor. A mgoktól így szabadulhatunk meg. 
  • A maradék szőlőhéjat hozzáadjuk a szőlőleves keverékhez, opcionálisan a szegfűszeget is hozzádobjuk és így főzzük még 30 percig.
  • Végul sterilizált üvegekbe töltjük és száraz dunsztba tesszük.    
A kertünk most már véglegesen nyugovóra tért az idén. Ez volt az év utolsó ajándéka. Apa felszántott, mi átültettünk még néhány bokrot, egy kerti járdát is összehoztunk Fecómmal, közben falevelet söprögettem és egy érdeklődő süni folyton követett bennünket. Természetesen nem hagyhattam ki a fotót sem. Végül bevackolta magát az egyik nagy fa alatt lévő avarba és úgy gondolom éppen a legszebb pihenőjét tölti! Én így búcsúzom az ősztől, de még nem véglegesen :-)  

Legyen szép napotok!